A női nemi szervek anatómiája és élettana
A méhkürt vagy petevezeték (tuba uterina) kb. 10-13 cm hosszúságú, csillószőrös nyálkahártyával bélelt, izmos falú cső, a méh üregét köti össze a petefészek felső felszínével, azonban azzal nincs közvetlen, szoros kapcsolatban. A női hasüreg tehát nem zárt tér, hanem a méhkürt nyílásán keresztül közlekedik a nemi szervek üregével, és ezáltal a külvilággal is.
A méh (uterus) körteidomú, üreges, tömör falú simaizomszerv, mely a hashártya alatti térben foglal helyet. Fő részei a méhtest (corpus uteri) és a méhnyak (cervix uteri). Üregét a méhnyálkahártya (endometrium) béleli, falának legnagyobb részét a méhizomzat (myometrium) képezi, kívül a hashártya (perimetrium) borítja. A méhnyak nyálkahártyájának mirigyei nyákszerű váladékot termelnek, mely csap alakjában kitölti a méh nyakcsatornáját. Bár ez a nyákcsap meglehetősen tömör, mágis átjárható a hímivarsejtek számára.
A petefészek (ovarium) páros, zöldmandulához hasonló idomú és nagyságú mirigyes szerv. Belső állományát sejtszegény kötőszöveti állomány, illetve petefészektüszők alkotják (folliculus), melyekben a petesejt (oocyta)található, és melyek az agyfüggelék mirigy (hypophysis) által termelt ható hormon (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon) hatására érésen mennek át, illetve a tüszők a hormon hatására női nemi hormont (ösztrogén) is termelnek, mely a másodlagos női nemi jellegek kialakulásáért felelős.
A petesejt érése és a tüsző megrepedése (ovuláció) az agyalapi mirigy által termelt ható hormon hatására (LH: Luteinizáló Hormon) következik be, melynek során az érett petesejt kijut a szabad hasüregbe. Innen a méhkürt (petevezeték, tuba uterina) petefészek felső pólusára visszahajló hasüregi nyílásába jut, majd ezen keresztül megkezdi vándorlását a méh ürege felé. A megrepedt tüsző helyén hormontermelő szerv alakul ki, melyet sárgatestnek (corpus luteum) hívunk, hormonja a sárgatesthormon (progeszteron). Ha a tüszőből felszabadult petesejt nem termékenyül meg, a sárgatest mintegy tíz napig fejlődik, majd sejtjei elfajulnak, nem fog elég hormont termelni, és a pete befogadására elkészült méhnyálkahártya vérzés kíséretében lelökődik: menstruáció. Amennyiben a petesejt megtermékenyül, a sárgatest fennmarad, növekedni fog, tovább termeli a sárgatesthormont (ezért is hívják terhességmegtartó hormonnak is), majd amikor a méhlepény átveszi a hormontermelést, visszafejlődik. Az ovulációs ciklus átlagosan 28 napos folyamat, melynek során a különböző hormonhatások (ösztrogén és progeszteron) következtében a méhnyálkahártya megvastagodik (proliferációs fázis), kiválasztó fázisba jut (szekrációs fázis), ezt követi a fent említett méhnyálkahártya lelökődése (menstruációs fázis), majd a nyálkahártya állapota helyreáll (regenerációs fázis).
A hüvely (vagina) kb. 7-9 cm hosszúságú, izmos falú cső, mely megközelítőleg a medence tengelyében halad. A hüvely lefelé a kis szeméremajkak közötti hosszúkás üregbe nyílik. Nyílását szüzeken vékony nyálkahártyaredő, a szűzhártya (hymen) szűkíti.
A külső nemi szervekhez tartoznak a szeméremnyílás (rima pudendi), a kisajkak (labium minoris pudendi), a nagyajkak (labium maioris pudendi) és a csikló (clitoris).
A férfi nemi szervek anatómiája és élettana
A here (testis) páros, nagyobb szilvához hasonló szerv, mely a herezacskóban (scrotum) foglal helyet. A herén felső és alsó pólust lehet megkülönböztetni, felszínét erős, sima, feszes, fehér rostos tok veszi körül. Állományában herelebenykéket, kötőszövete állományt és herecsatornácskákat találunk. Fő feladatai a férfi nemi hormon (tesztoszteron) termelelése, mely a másodlagos férfi nemi jellegek kialakulásáért felelős, illetve a hímivarsejtek képzése (spermiogenesis), melyeket az agyfüggelékmirigy (hypophysis) által termelt ható hormonok (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon és LH: Luteinizáló Hormon).
A mellékhere (epididymis) páros mirigy, mely félhold alakban öleli körül a here hátsó részét, feje a here felső pólusához rögzül. Az ondóvezeték (ductus deferens) kb. 45 cm hosszú, igen vastag falú cső, mely a herétől és a mellékherétől eltávolodva az ondózsinór (funiculus spermaticus) alkotásában vesz részt. Az ondóvezeték a lágyékcsatornán keresztül bejut a hasüregbe, majd egyesül az azonos oldali ondóhólyag (vesicula seminalis) kivezetőcsövével, és mint ondókilövellő csatorna (ductus ejaculatoricus) a dülmirigyet átfúrva nyílik a húgycsőbe. Az ondóhólyag, mint páros járulékos nemi mirigy, az ondó termelésében játszik szerepet: váladéka okozza az ondó ürítése után rüvid időre való megalvadását, amely azonban perceken belül oldódik.
A dülmirigy (prostata) páratlan, nagyobb szelídgesztenyéhez hasonló idomú és nagyságú, izmos tapintatú mirigyes szerv. A húgyhólyag alatt foglal helyet, hátsó felszíne a végbéllel érintkezik (orvosgyakorlati szempontból fontos ezen anatómiai helyzet a dülmirigy kitapintása során), elülső részén a húgycső halad át. A dülmirigynedv az ondó alkotásában vesz részt: a hímivarsejtek mozgását aktiváló és hígító szerepe van.
Számos apró járulékos nemi mirigy található még a húgycső nyálkahártyájának falában, illetve a medencefenék izomzatába ágyazottan.
A hímvessző (penis) végén nyílik a húgycső a külvilág felé, melyen megkülönböztetünk tövet (radix penis), testet (corpus penis) és makkot (glans penis). Felépítésében szivacsszerű testek (erectilis testek) vesznek részt, melyek messze hátranyúlnak a gáttájékra. Nemi izgalom hatására vérrel telnek meg, és ezáltal a hímvessző mind hosszban, mind vastagságban való megnagyobbodásával együtt járó merevedést (erectio) okozzák. A hímvessző csúcsán a bőr egy redő formájában visszahajlik a makk mögötti barázdához: ez a fityma(preputium). Nyugalmi állapotban a hímvesszőn kevés vér áramlik át. Nemi izgalomkor a hímvessző verőerei kitágulnak, a vérbeáramlás fokozódik, mely a hímvessző szivacsos testeit feltölti, ugyanakkor a gyűjtőerek által elvezetett vér mennyisége csökken, a vér be tud áramlani a hímvesszőbe, de el alig. Ez okozza a merevedés folyamatát. Az ondónak a húgycsövön való kilövellését (ejaculatio) a gátizmok reflexes ritmusos összehúzódása segíti elő. A nemi izgalom megszűntével a hímvessző ereinek feszülése helyreáll, a vér fokozatosan elvezetődik a gyűjtőereken keresztül. Ezen folyamatok irányítását a vegetatív idegrendszer végzi: a merevedés paraszimpatikus, a kilövellés szimpatikus idegrendszeri szabályozás alatt áll.
Alapos szakorvosi vizsgálat + hatékony kezelés
Bármilyen jellegű panaszokat vagy tüneteket csak úgy szabad, és lehet hatékonyan kezelni, ha tudjuk azoknak a kiváltó okát.
Ezért fontos, hogy bármilyen jellegű panaszok vagy tünetek esetén mindig forduljunk szakorvoshoz, ahol a megfelelő kivizsgálást követően (panaszok és tünetek elemzése, értékelése, általános orvosi és szakorvosi fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, MRI, kiegészítő vizsgálatok) személyre szabottan lehet a megfelelő kezelést összeállítani.
A tüneti kezeléseken túl rendelkezünk oki kezelésekkel is, melyek az alapbetegségtől függenek.
Manapság számos olyan, nem műtéti terápiás lehetőség biztosított, amellyel a panaszok és a tünetek megszüntethetőek és az alapbetegség is kezelhető.
Centro – Medical Egészségügyi Központ – 20 éve az egészség szolgálatában
Egészségügyi Központunk fő profilja a mozgásszervi és idegrendszeri betegségek, illetve differenciál-diagnosztikai problémák gyors és szakszerű kivizsgálása és kezelése. Számos olyan modern terápiás eljárással rendelkezünk (melyekről részletesen olvashat honlapunkon), melyek kombinációjával, nem műtéti módszerekkel jól kezelhetőek az ilyen állapotok.
További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a „Tájékoztatók” címszó alatt.
Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az „Árak” címszó alatt.
Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja központunkat, ahol készséggel állunk rendelkezésére!
