Anatómiai alapismeretek 9. – hormonrendszer

A belső elválasztású mirigyek és az anyagcserét szabályozó rendszer anatómiája és élettana

belső elválasztású mirigyek (endocrin mirigyek) kivezetőcsővel nem rendelkeznek, váladékukat, melyet hormonnak nevezünk, a vérbe választják ki. Gyakorlati szempontból két nagy csoportra oszthatjuk őket. Az első csoport az idegrendszer szabályozása alatt áll (neuroendocrin rendszer). Ide tartozik: pajzsmirigy egy része, mellékvesekéreg, nemi mirigyek. A másik csoport működése független az idegrendszer szabályozása alól. Ide tartozik: pajzsmirigy egy része, mellékpajzsmirigy, mellékvesevelő, hasnyálmirigy.

Az idegrendszeri szabályozás alatt álló mirigyek fő szabályozója az agyalapi mirigy (hypothalamus) és az agyfüggelékmirigy (hypophysis).

Az agyalapi mirigy főbb feladatai a belső elválasztású mirigyek szabályozása mellett az anyagcsere (vércukorszint szabályozás), a táplálékfelvétel és a hőháztartás szabályozása.

Az agyfüggelékmirigy az ékcsont török nyereg (sella turcica) nevű részében foglal helyet. Elülső, középső és hátsó lebenyét különböztetjük meg. Elülső lebenyében termelődnek az ún. ható vagy szabályzó hormonok (trop hormonok): a pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: Thyroidea Stimuláló Hormon), a mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: AdrenoCorticoTrop Hormon), a nemi mirigyek működését serkentő hormonok (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon, LH: Luteinizáló Hormon), a tejelválasztást serkentő hormon (LTH: LactoTrop Hormon vagy prolaktin) és a növekedési hormon (STH: SomatoTrop Hormon vagy GH: Growth Hormon). Hátsó lebenyében az agyalapi mirigy által termelt kétféle hormon raktározódik. Az egyik a méh összehúzódását serkentő hormon (oxytocin), melynek elsősorban szülésnél van jelentősége. A másik a vese vízvisszaszívását fokozó hormon (ADH: AntiDiuretikus Hormon vagy vasopressin). A középső lebenynek emberben jelentősebb élettani hatása nincs. Az agyalapi mirigy, agyfüggelék mirigy és az ún. célmirigy (amelyre az agyfüggelékmirigy által termelt hormon hat) közötti szabályozást negatív visszacsatolásnak (negatív feed-back) hívjuk, melynek lényege, hogy az agyfüggelékmirigy által termelt ható hormon fokozza a mirigy hormontermelését, amely a vér útján visszahat az agyalapi-, vagy az agyfüggelékmirigyre, és csökkenti a hormontermelésüket, így áll be a kívánt hormonális egyensúly.

pajzsmirigy (glandula thyroidea) a gége és a légcső felső részének két oldalán elhelyezkedő mirigy, mely két lebenyből, illetve a kettőt összekötő vékonyabb részből áll. Tömött tapintatú, erős kötőszövetes tok veszi körül. Szöveti egysége a pajzsmirigytüsző (folliculus), mely a pajzsmirigyhormonok (trijodtironin és tiroxion) felépítéséhez szükséges jódot kötő fehérjét tartalmaz. A pajzsmirigyhormonok képződéséhez jód szükséges, elválasztásukat az agyfüggelékmirigy által termelt pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: Thyroidea Stimuláló Hormon) szabályozza. A pajzsmirigyhormonok fő feladata méhen belül, illetve gyermekkorban a genetikailag kódolt programok végrehajtása (növekedés, szellemi fejlődés), gyermek- és felnőttkorban az anyagcsere szabályozása. A pajzsmirigyben termelődik egy másik hormon is, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független: ez a kálciumszintet szabályozó hormon (calcitonin), mely a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba.

mellékpajzsmirigy (glandula parathyroidea) négy darab kb. borsónyi nagyságú szervek, melyek a pajzsmirigy felső és alsó pólusaihoz közel helyezkednek el. Működésük az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, az általuk termelt kálciumszintet szabályozó hormon (PTH: ParaT Hormon) a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba.

mellékvese (glandula suprarenalis) páros, tömött tapintatú szerv, mely a vese zsíros tokjában, a vese felső pólusához illeszkedve helyezkedik el. Állományában megkülönböztetjük a külső kéregállományt (cortex) és a belső velőállományt (medulla). A kéregállományban termelődő hormonokat három csoportra oszthatjuk. Az első csoport a vízháztartást szabályozó hormon (aldoszteron), melynek elválasztását a vese által termelt hormon (renin) szabályozza, és a vesében a víz- és nátrium visszaszívását fokozza. A második csoport az anyagcserét és az immunrendszer működését szabályozó hormon (kortizol), melynek elválasztását az agyfüggelékmirigy által termelt mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: AdrenoCorticoTrop Hormon) szabályozza. A harmadik csoport a nemi hormonok (szexuál szteroidok), melyek megegyeznek a nemi mirigyek által termelt hormonokkal. Fontos, hogy mindkét nemben termelnek nagyon kis mennyiségben a másik nemre jellemző hormonokat is, melyeknek élettani jelentősége csekély. A velőállományban, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, termelődnek az anyagcserét és keringést szabályozó hormonok (adrenalin, noradrenalin), melyek segítik az alkalmazkodást a stresszhez, ezért lényegében a mellékvesevelő a szimpatikus idegrendszer részének is tekinthető.

tejelválasztást serkentő hormon (LTH: LactoTrop Hormon vagy prolaktin) nőkben a szülés után az emlőmirigy állományában megindítja, illetve fokozza a tejelválasztást, melyet reflexesen az emlőbimbó szopása vált ki.

növekedési hormon (STH: SomatoTrop Hormon vagy GH: Growth Hormon) a szövetekre hatva fokozza a sejtek osztódását, növekedését, újszövet képződését a növekedés befejeztéig.

petefészekben (ovarium) található petefészektüszők (folliculus) az agyfüggelékmirigy által termelt ható hormon (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon) hatására a női nemi hormont (ösztrogén) termelik, mely a másodlagos női nemi jellegek kialakulásáért felelős. A petesejt érése és a tüsző megrepedése (ovuláció) az agyalapi mirigy által termelt ható hormon hatására (LH: Luteinizáló Hormon) következik be, a megrepedt tüsző helyén hormontermelő szerv alakul ki, melyet sárgatestnek (corpus luteum) hívunk, hormonja a sárgatesthormon (progeszteron). Ezen hormon feladata a megtermékenyített petesejt védelme, növekedésének segítése.

here (testis) a férfi nemi hormont (tesztoszteron) termeli, mely a másodlagos férfi nemi jellegek kialakulásáért felelős, illetve a hímivarsejtek képzését (spermiogenesis) serkenti. Termelését az agyfüggelékmirigy által termelt nemi mirigyek működését serkentő hormonok (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon és LH: Luteinizáló Hormon) szabályozzák.

hasnyálmirigy (pancreas) elsősorban a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesz részt. Az inzulin nevű hormonja csökkenti a vércukorszintet (a szervezetben ez az egyetlen ilyen hatással rendelkező hormon), míg a glukagon nevű hormonja emeli a vércukorszintet (a szervezetben számos más ilyen hatással rendelkező hormon található még, pl.: pajzsmirigy hormonok, mellékvesevelő hormonok).

Alapos szakorvosi vizsgálat + hatékony kezelés

Bármilyen jellegű panaszokat vagy tüneteket csak úgy szabad, és lehet hatékonyan kezelni, ha tudjuk azoknak a kiváltó okát.

Ezért fontos, hogy bármilyen jellegű panaszok vagy tünetek esetén mindig forduljunk szakorvoshoz, ahol a megfelelő kivizsgálást követően (panaszok és tünetek elemzése, értékelése, általános orvosi és szakorvosi fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, MRI, kiegészítő vizsgálatok) személyre szabottan lehet a megfelelő kezelést összeállítani.

A tüneti kezeléseken túl rendelkezünk oki kezelésekkel is, melyek az alapbetegségtől függenek.

Manapság számos olyan, nem műtéti terápiás lehetőség biztosított, amellyel a panaszok és a tünetek megszüntethetőek és az alapbetegség is kezelhető.

Centro – Medical Egészségügyi Központ – 20 éve az egészség szolgálatában

Egészségügyi Központunk fő profilja a mozgásszervi és idegrendszeri betegségek, illetve differenciál-diagnosztikai problémák gyors és szakszerű kivizsgálása és kezelése. Számos olyan modern terápiás eljárással rendelkezünk (melyekről részletesen olvashat honlapunkon), melyek kombinációjával, nem műtéti módszerekkel jól kezelhetőek az ilyen állapotok.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a “Tájékoztatók” címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az “Árak” címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja központunkat, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

Fontos információk

Tisztelt volt, jelenlegi és leendő Pácienseink! Kedves érdeklődők!

Elköltöztünk, előreláthatólag 2021. októberben új egészségügyi központot nyitunk Törökbálinton.

A honlapunkon addig is tájékozódhatnak leendő szolgáltatásainkról.

A Centro – Medical Egészségügyi Központ története

A Centro-Medical Szakorvosi Magánrendelőt Dr. Urbán Zoltán alapította 2005-ben a XI. kerületi Tétényi úton.
Ezt néhány év alatt kinőttük, 2009-ben a szintén XI. kerületi Prielle Kornélia utcába költöztünk, majd 2017-ben, mint Centro-Medical Egészségügyi Központ folytattuk.
2013-ban a III. kerületi Csobánka téri MRI és UH Diagnosztikai Központtal bővültünk.
2018-ban a két utóbbi egészségügyi központ egyesülésével a XI. kerületi Fehérvári útra költözött a Centro-Medical Egészségügyi Központ.
2021-ben eljött az idő, hogy a Centro-Medical Egészségügyi Központ újra visszatérjen a régi gyökereihez, ezért elköltöztünk és 2021. októberben új egészségügyi központot nyitunk Budapest határában, Törökbálinton.
 
Akik az új helyen továbbra is velünk lesznek:
 
Dr. Urbán Zoltán idegsebész és sportorvostan szakorvos, szakmai vezető
Dr. Nagybalázs Ildikó radiológus szakorvos
Dr. Szeles Flórián reumatológus szakorvos
Czike Laura radiográfus, képalkotó diagnosztikai asszisztens
Bátori Dávid fizioterápiás asszisztens, orvosi gyógymasszőr, mozgásterapeuta
Turkovics Tímea gyógytornász
Rékási Krisztina recepciós
Ürge Szilvia recepciós
Németh Zoltán mindenes
Hamarosan bemutatjuk új kollégáinkat is.