Anatómiai alapismeretek 5. – emésztőrendszer

Az emésztőrendszer anatómiája és élettana

Az emésztőrendszer kb. 8 m hosszúságú, a szájnyílásal kezdődő és a végbélnyílással végződő “cső”, melyhez az emésztést végző ún. emésztőmirigyek tartoznak.

Felső szakasza a  szájüreggel (cavum oris) kezdődik, melynek főbb határai: az ajkak által határolt ajakrés, a pofa, a fogak, a kemény- és lágy szájpad, a szájpadívek, a nyelv és a nyelvfenék. A szájüregben a táplálék mechanikai feldolgozása, a nyálmirigyek által termelt nyál által a táplálék átnedvesítése történik, illetve megkezdődik az összetett szénhidrátok emésztése a nyálban található amiláz nevű enzim hatására (elméletileg az összetett szénhidrátok emésztése egyszerű szénhidrátokká teljesen megtörténhet a szájüregben -ha egy kenyérdarabot minél tovább rágunk, annál édesebbnek érezzük-, azonban a nyelési inger miatt a gyakorlatban ez nem valósul meg).

A szájüreghez tartozik nagyszámú apróbb nyálmirigy mellett három pár nagy nyálmirigy: állkapocs alatti mirigy(glandula submandibularis), nyelv alatti mirigy (glandula sunlingulais) és fültőmirigy (parotis).


A szájüreg folytatása a garat (pharynx), mely a tápcsatorna és a légutak közös része. A garat a koponyaalapon felfüggesztett függőleges, elölről hátrafelé összelapított zsákszerű zsiger, mely a beléje nyíló orrüreg, szájüreg és gége mögött helyezkedik el. A garat érintési váltja ki a nyelési reflexet.


A felső szakasz vége a nyakról a mellüregen áthaladó, majd a rekeszizmot átfúrva a hasüreg felső részébe belépő nyelőcső (oesophagus), vagy régi magyar nevén bárzsing. A nyelőcső továbbítja a táplálékot a garatból a gyomorba aktív mozgással (perisztaltikus mozgás). Ezt jól lehet bizonyítani, ha valaki fejen állás közben nyel egy korty vizet, akkor is a gyomorba jut a folyadék.

Középső szakasza a gyomorral (ventriculus) kezdődik. A gyomor főbb részei a felső záróizom (cardia), vagy gyomorszáj, a gyomorléghólyaggyomortest a kis- és nagygörbülettel, illetve az alsó záróizom (pylorus). A gyomorban kezdődik meg a fehérjék emésztése a gyomor savas közege (pH 1-2), illetve a pepszin nevű enzim hatására. Egyes táplálékok, az alkohol, illetve egyes gyógyszerek felszívódása is megkezdődik itt.

A gyomor a vékonybélben (intestinum tenue) folytatódik, mely három részből áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum) és csípőbél (ileum). A vékonybél nyálkahártyájában található apró mirigyek emésztőenzimeket termelnek. A patkóbélbe ürül a máj által termelt, és az epehólyag által raktározott epe, illetve a hasnyálmirigy által termelt hasnyálmirigynedv. Az epe a zsírok emésztésében játszik szerepet: a nagyobb zsírcseppekből kisebb zsírcseppeket állít elő (emulgeálja őket), ezáltal megnöveli a felületüket, mely által az emésztőenzim könnyebben hozzájuk fér. A hasnyálmirigy-nedvben található többek között a szénhidrátok emésztését végő amiláz, a zsírok bontását végző lipáz és a fehérjéket lebontó tripszin. A vékonybélben a táplálékok lebontása befejeződik, teljessé válik. A szénhidrátok egyszerű szénhidrátok (pl.: glükóz), a zsírok zsírsav és glicerin, a fehérjék aminosavak formájában szívódnak fel. Vannak olyan tápanyagok melyek nem bomlanak le, illetve nem szívódnak fel, emésztés nélkül kiürülnek a széklettel. Ezek az ún. ballasztanyagok (pl.: rostanyagok-kollegén, cellulóz), melyek fontos szerepet játszanak a belek perisztaltikus mozgásának a fenntartásában, illetve a széklet mennyiségének és konzisztenciájának a biztosításában.

Alsó szakasza a vastagbél (intestinum crassum), mely a vékony- és vastagbél határon található, szelepszerűen záró billentyűvel kezdődik, majd folytatása a vakbél (cecum), melybe csökevényes bélrészlet, a féregnyúlvány (appendix vermiformis) is nyílik (a köztudatban -helytelenül- a féregnyúlványt szokták vakbélnek nevezni). További folytatása a felszálló remesebél (colon ascendens), haránt remesebél (colon transversum), leszálló remesebél (colon descendens), szigmabél (colon sigmoideum) és a végbél (rectum), mely a gáttájékon a végbélnyílással (anus) végződik. A vastagbélben emésztés már nem történik, csak felszívódás. Innen szívódik fel a víz nagy része, illetve itt formálódik széklet. Az tápcsatorna sajátos baktériumflórával rendelkezik: felső szakasza a szájüreg baktériumflórájából és a táplálékból származó baktériumokat tartalmaz, a gyomor gyakorlatilag baktériummentesnek tekinthető, a vékonybelekben és a vastagbelekben élettanilag jellegzetes bélflóra található, mely fontos szerepet játszik egyes táplálékok feldolgozásában, illetve a fertőzések, kórokozók elleni védelemben.

Az emésztőrendszer további részei a már korábban említett nagy emésztőmirigyek. A máj (hepar) az emberi szerevezet legnagyobb mirigye, felnőttben a súlya kb. 1500-1700 g. A hasüregben, a rekeszizom alatt, jobb bordaív mögött helyezkedik el. A máj felszínét egy kötőszövetes tok veszi körül, melyhez hozzánőve a felszín nagy részét hashártya borítja be. A májnak kettős vérellátása van: az egyik a máj saját verőere (arteria hepatica propria), mely a hasi főverőér másodlagos páratlan zsigeri ága; a másik a portális gyűjtőér (vena portae), mely a gyomorból, a vékony- és vastagbélből, a végbél felső 1/3-ból, a hasnyálmirigyből és a lépből érkező vért gyűjti össze (fontos, hogy ezekről a területekről az elhasznált vér csak a májon keresztül, „méregtelenítés-szűrés” után kerül a nagyvérkörbe). A májból a vért a májgyűjtőér (vena hepatica) vezeti el az alsó főgyűjtőérbe (vena cava inferior). A fenti erek a májvezetékkel együtt a májkapun (hilus hepatis) keresztül lépnek be, illetve ki a májból. A máj szöveti egysége a májlebenyke (lobulus hepatis), mely májsejtekből, illetve a hozzájuk tartozó verőérből, gyűjtőérből és epeútból áll (portalis trias). A máj főbb feladatai közé tartozik az epe termelése, a szénhidrátanyagcsere (a glükóz raktározása glikogén formájában-glikogenesis-, és a szükségletnek megfelelően ennek felszabadítása glükóz formájában-glikogenolisis, illetve más tápanyagokból glükóz előállítása-glikoneogenesis), a zsír- és koleszterinanyagcsere illetve a fehérjeanyagcsere (fehérjeszintézis- és lebontás) szabályozása, a bélrendszerből felszívódó tápanyagok, gyógyszerek, mérgező anyagok átalakítása, lebontása (detoxikálás, biotranszformáció), vasanyagcsere szabályozása és a magzati életben vérképző szerv. A máj által termelt epe a májon belüli epeutakban gyűlik össze, majd elvezetődik a májon kívüli epeutakban. A májból az epe a májvezetéken (ductus hepaticus) keresztül ürül, majd az epehólyag (vesica fellea, cholecysta) kivezetőcsövével (ductus cysticus) összeszájadzik, és mint közös epevezeték (ductus choledochus) nyílik a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövével (ductus pancreaticus maior) együtt a patkóbél leszálló részébe. A benyílásnál (papilla Vateri) általában egy fülkeszerű öböl található. A máj által termelt epe az epehólyagban tárolódik, emésztés során az epehólyag összehúzódása által jut az epevezetékekekn keresztül a patkóbélbe. Az epének nagy részét víz, epefesték, epesavak, koleszterin képezi, melynek fő feladata a zsírok emésztése: a nagyobb zsírcseppekből kisebb zsírcseppeket állít elő (emulgeálja őket), ezáltal megnöveli a felületüket, mely által az emésztőenzim könnyebben hozzájuk fér.

hasnyálmirigy (pancreas) a hasüreg másik nagy emésztőmirigye, mely külső elválasztású mirigy mellett belső elválasztású mirigyszigeteket is tartalmaz. A hasnyálmirigy a hashártya mögötti térben helyezkedik el, melynek részei a fej (caput pancreatis), test (corpus pancreatis) és a farok (cauda pancreatis). A hasnyálmirigy fő kivezetőcsöve (ductus pancreaticus maior) a közös epevezetékkel együtt a patkóbél leszálló részébe szájadzik be. Külső elválasztású része termeli a hasnyálmirigynedvet, mely a patkóbélbe ürül. A hasnyálmirigynedvben található többek között a szénhidrátok emésztését végő amiláz, a zsírok bontását végző lipáz és a fehérjéket lebontó tripszin. Belső elválasztású része hormonokat termel, melyek elsősorban a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesznek részt. Az inzulin nevű hormon csökkenti a vércukorszintet (a szervezetben ez az egyetlen ilyen hatással rendelkező hormon), míg a glukagon nevű hormon emeli a vércukorszintet (a szervezetben számos más ilyen hatással rendelkező hormon található még, pl.: pajzsmirigy hormonok, mellékvesevelő hormonok).

Alapos szakorvosi vizsgálat + hatékony kezelés

Bármilyen jellegű panaszokat vagy tüneteket csak úgy szabad, és lehet hatékonyan kezelni, ha tudjuk azoknak a kiváltó okát.

Ezért fontos, hogy bármilyen jellegű panaszok vagy tünetek esetén mindig forduljunk szakorvoshoz, ahol a megfelelő kivizsgálást követően (panaszok és tünetek elemzése, értékelése, általános orvosi és szakorvosi fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, MRI, kiegészítő vizsgálatok) személyre szabottan lehet a megfelelő kezelést összeállítani.

A tüneti kezeléseken túl rendelkezünk oki kezelésekkel is, melyek az alapbetegségtől függenek.

Manapság számos olyan, nem műtéti terápiás lehetőség biztosított, amellyel a panaszok és a tünetek megszüntethetőek és az alapbetegség is kezelhető.

Centro – Medical Egészségügyi Központ – 20 éve az egészség szolgálatában

Egészségügyi Központunk fő profilja a mozgásszervi és idegrendszeri betegségek, illetve differenciál-diagnosztikai problémák gyors és szakszerű kivizsgálása és kezelése. Számos olyan modern terápiás eljárással rendelkezünk (melyekről részletesen olvashat honlapunkon), melyek kombinációjával, nem műtéti módszerekkel jól kezelhetőek az ilyen állapotok.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a “Tájékoztatók” címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az “Árak” címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja központunkat, ahol készséggel állunk rendelkezésére!

Fontos információk

Tisztelt volt, jelenlegi és leendő Pácienseink! Kedves érdeklődők!

Elköltöztünk, előreláthatólag 2021. októberben új egészségügyi központot nyitunk Törökbálinton.

A honlapunkon addig is tájékozódhatnak leendő szolgáltatásainkról.

A Centro – Medical Egészségügyi Központ története

A Centro-Medical Szakorvosi Magánrendelőt Dr. Urbán Zoltán alapította 2005-ben a XI. kerületi Tétényi úton.
Ezt néhány év alatt kinőttük, 2009-ben a szintén XI. kerületi Prielle Kornélia utcába költöztünk, majd 2017-ben, mint Centro-Medical Egészségügyi Központ folytattuk.
2013-ban a III. kerületi Csobánka téri MRI és UH Diagnosztikai Központtal bővültünk.
2018-ban a két utóbbi egészségügyi központ egyesülésével a XI. kerületi Fehérvári útra költözött a Centro-Medical Egészségügyi Központ.
2021-ben eljött az idő, hogy a Centro-Medical Egészségügyi Központ újra visszatérjen a régi gyökereihez, ezért elköltöztünk és 2021. októberben új egészségügyi központot nyitunk Budapest határában, Törökbálinton.
 
Akik az új helyen továbbra is velünk lesznek:
 
Dr. Urbán Zoltán idegsebész és sportorvostan szakorvos, szakmai vezető
Dr. Nagybalázs Ildikó radiológus szakorvos
Dr. Szeles Flórián reumatológus szakorvos
Czike Laura radiográfus, képalkotó diagnosztikai asszisztens
Bátori Dávid fizioterápiás asszisztens, orvosi gyógymasszőr, mozgásterapeuta
Turkovics Tímea gyógytornász
Rékási Krisztina recepciós
Ürge Szilvia recepciós
Németh Zoltán mindenes
Hamarosan bemutatjuk új kollégáinkat is.