lCentro-Medical Szakorvosi Magánrendelő MRI vizsgálat, Ultrahang vizsgálat - Diagnosztikai Magánrendelő

Egy kis anatómia - Hormonrendszer

A belső elválasztású mirigyek és az anyagcserét szabályozó rendszer anatómiája és élettana

 A belső elválasztású mirigyek (endocrin mirigyek) kivezetőcsővel nem rendelkeznek, váladékukat, melyet hormonnak nevezünk, a vérbe választják ki. Gyakorlati szempontból két nagy csoportra oszthatjuk őket. Az első csoport az idegrendszer szabályozása alatt áll (neuroendocrin rendszer). Ide tartozik: pajzsmirigy egy része, mellékvesekéreg, nemi mirigyek. A másik csoport működése független az idegrendszer szabályozása alól. Ide tartozik: pajzsmirigy egy része, mellékpajzsmirigy, mellékvesevelő, hasnyálmirigy.

Az idegrendszeri szabályozás alatt álló mirigyek fő szabályozója az agyalapi mirigy (hypothalamus) és az agyfüggelékmirigy (hypophysis).

Az agyalapi mirigy főbb feladatai a belső elválasztású mirigyek szabályozása mellett az anyagcsere (vércukorszint szabályozás), a táplálékfelvétel és a hőháztartás szabályozása.

Az agyfüggelékmirigy az ékcsont török nyereg (sella turcica) nevű részében foglal helyet. Elülső, középső és hátsó lebenyét különböztetjük meg. Elülső lebenyében termelődnek az ún. ható vagy szabályzó hormonok (trop hormonok): a pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: Thyroidea Stimuláló Hormon), a mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: AdrenoCorticoTrop Hormon), a nemi mirigyek működését serkentő hormonok (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon, LH: Luteinizáló Hormon), a tejelválasztást serkentő hormon (LTH: LactoTrop Hormon vagy prolaktin) és a növekedési hormon (STH: SomatoTrop Hormon vagy GH: Growth Hormon). Hátsó lebenyében az agyalapi mirigy által termelt kétféle hormon raktározódik. Az egyik a méh összehúzódását serkentő hormon (oxytocin), melynek elsősorban szülésnél van jelentősége. A másik a vese vízvisszaszívását fokozó hormon (ADH: AntiDiuretikus Hormon vagy vasopressin). A középső lebenynek emberben jelentősebb élettani hatása nincs. Az agyalapi mirigy, agyfüggelék mirigy és az ún. célmirigy (amelyre az agyfüggelékmirigy által termelt hormon hat) közötti szabályozást negatív visszacsatolásnak (negatív feed-back) hívjuk, melynek lényege, hogy az agyfüggelékmirigy által termelt ható hormon fokozza a mirigy hormontermelését, amely a vér útján visszahat az agyalapi-, vagy az agyfüggelékmirigyre, és csökkenti a hormontermelésüket, így áll be a kívánt hormonális egyensúly.

A pajzsmirigy (glandula thyroidea) a gége és a légcső felső részének két oldalán elhelyezkedő mirigy, mely két lebenyből, illetve a kettőt összekötő vékonyabb részből áll. Tömött tapintatú, erős kötőszövetes tok veszi körül. Szöveti egysége a pajzsmirigytüsző (folliculus), mely a pajzsmirigyhormonok (trijodtironin és tiroxion) felépítéséhez szükséges jódot kötő fehérjét tartalmaz. A pajzsmirigyhormonok képződéséhez jód szükséges, elválasztásukat az agyfüggelékmirigy által termelt pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: Thyroidea Stimuláló Hormon) szabályozza. A pajzsmirigyhormonok fő feladata méhen belül, illetve gyermekkorban a genetikailag kódolt programok végrehajtása (növekedés, szellemi fejlődés), gyermek- és felnőttkorban az anyagcsere szabályozása. A pajzsmirigyben termelődik egy másik hormon is, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független: ez a kálciumszintet szabályozó hormon (calcitonin), mely a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba.

A mellékpajzsmirigy (glandula parathyroidea) négy darab kb. borsónyi nagyságú szervek, melyek a pajzsmirigy felső és alsó pólusaihoz közel helyezkednek el. Működésük az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, az általuk termelt kálciumszintet szabályozó hormon (PTH: ParaT Hormon) a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba.

A mellékvese (glandula suprarenalis) páros, tömött tapintatú szerv, mely a vese zsíros tokjában, a vese felső pólusához illeszkedve helyezkedik el. Állományában megkülönböztetjük a külső kéregállományt (cortex) és a belső velőállományt (medulla). A kéregállományban termelődő hormonokat három csoportra oszthatjuk. Az első csoport a vízháztartást szabályozó hormon (aldoszteron), melynek elválasztását a vese által termelt hormon (renin) szabályozza, és a vesében a víz- és nátrium visszaszívását fokozza. A második csoport az anyagcserét és az immunrendszer működését szabályozó hormon (kortizol), melynek elválasztását az agyfüggelékmirigy által termelt mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: AdrenoCorticoTrop Hormon) szabályozza. A harmadik csoport a nemi hormonok (szexuál szteroidok), melyek megegyeznek a nemi mirigyek által termelt hormonokkal. Fontos, hogy mindkét nemben termelnek nagyon kis mennyiségben a másik nemre jellemző hormonokat is, melyeknek élettani jelentősége csekély. A velőállományban, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, termelődnek az anyagcserét és keringést szabályozó hormonok (adrenalin, noradrenalin), melyek segítik az alkalmazkodást a stresszhez, ezért lényegében a mellékvesevelő a szimpatikus idegrendszer részének is tekinthető.

A tejelválasztást serkentő hormon (LTH: LactoTrop Hormon vagy prolaktin) nőkben a szülés után az emlőmirigy állományában megindítja, illetve fokozza a tejelválasztást, melyet reflexesen az emlőbimbó szopása vált ki.

A növekedési hormon (STH: SomatoTrop Hormon vagy GH: Growth Hormon) a szövetekre hatva fokozza a sejtek osztódását, növekedését, újszövet képződését a növekedés befejeztéig.

A petefészekben (ovarium) található petefészektüszők (folliculus) az agyfüggelékmirigy által termelt ható hormon (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon) hatására a női nemi hormont (ösztrogén) termelik, mely a másodlagos női nemi jellegek kialakulásáért felelős. A petesejt érése és a tüsző megrepedése (ovuláció) az agyalapi mirigy által termelt ható hormon hatására (LH: Luteinizáló Hormon) következik be, a megrepedt tüsző helyén hormontermelő szerv alakul ki, melyet sárgatestnek (corpus luteum) hívunk, hormonja a sárgatesthormon (progeszteron). Ezen hormon feladata a megtermékenyített petesejt védelme, növekedésének segítése.

A here (testis) a férfi nemi hormont (tesztoszteron) termeli, mely a másodlagos férfi nemi jellegek kialakulásáért felelős, illetve a hímivarsejtek képzését (spermiogenesis) serkenti. Termelését az agyfüggelékmirigy által termelt nemi mirigyek működését serkentő hormonok (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon és LH: Luteinizáló Hormon) szabályozzák.

A hasnyálmirigy (pancreas) elsősorban a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesz részt. Az inzulin nevű hormonja csökkenti a vércukorszintet (a szervezetben ez az egyetlen ilyen hatással rendelkező hormon), míg a glukagon nevű hormonja emeli a vércukorszintet (a szervezetben számos más ilyen hatással rendelkező hormon található még, pl.: pajzsmirigy hormonok, mellékvesevelő hormonok).

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!