lCentro-Medical Szakorvosi Magánrendelő MRI vizsgálat, Ultrahang vizsgálat - Diagnosztikai Magánrendelő

Egy kis anatómia - Emésztőrendszer

Az emésztőrendszer anatómiája és élettana

Az emésztőrendszer kb. 8 m hosszúságú, a szájnyílásal kezdődő és a végbélnyílással végződő "cső", melyhez az emésztést végző ún. emésztőmirigyek tartoznak.

Felső szakasza a  szájüreggel (cavum oris) kezdődik, melynek főbb határai: az ajkak által határolt ajakrés, a pofa, a fogak, a kemény- és lágy szájpad, a szájpadívek, a nyelv és a nyelvfenék. A szájüregben a táplálék mechanikai feldolgozása, a nyálmirigyek által termelt nyál által a táplálék átnedvesítése történik, illetve megkezdődik az összetett szénhidrátok emésztése a nyálban található amiláz nevű enzim hatására (elméletileg az összetett szénhidrátok emésztése egyszerű szénhidrátokká teljesen megtörténhet a szájüregben -ha egy kenyérdarabot minél tovább rágunk, annál édesebbnek érezzük-, azonban a nyelési inger miatt a gyakorlatban ez nem valósul meg).
 
A szájüreghez tartozik nagyszámú apróbb nyálmirigy mellett három pár nagy nyálmirigy: állkapocs alatti mirigy(glandula submandibularis), nyelv alatti mirigy (glandula sunlingulais) és fültőmirigy (parotis).
 
A szájüreg folytatása a garat (pharynx), mely a tápcsatorna és a légutak közös része. A garat a koponyalaapon felfüggesztett függőleges, elölről hátrafelé összelapított zsákszerű zsiger, mely a beléje nyíló orrüreg, szájüreg és gége mögött helyezkedik el. A garat érintési váltja ki a nyelési reflexet.
 
A felső szakasz vége a nyakról a mellüregen áthaladó, majd a rekeszizmot átfúrva a hasüreg felső részébe belépő nyelőcső (oesophagus), vagy régi magyar nevén bárzsing. A nyelőcső továbbítja a táplálékot a garatból a gyomorba aktív mozgással (perisztaltikus mozgás). Ezt jól lehet bizonyítani, ha valaki fejen állás közben nyel egy korty vizet, akkor is a gyomorba jut a folyadék.

Középső szakasza a gyomorral (ventriculus) kezdődik. A gyomor főbb részei a felső záróizom (cardia), vagy gyomorszáj, a gyomorléghólyag, gyomortest a kis- és nagygörbülettel, illetve az alsó záróizom (pylorus). A gyomorban kezdődik meg a fehérjék emésztése a gyomor savas közege (pH 1-2), illetve a pepszin nevű enzim hatására. Egyes táplálékok, az alkohol, illetve egyes gyógyszerek felszívódása is megkezdődik itt.

A gyomor a vékonybélben (intestinum tenue) folytatódik, mely három részből áll: patkóbél (duodenum), éhbél (jejunum) és csípőbél (ileum). A vékonybél nyálkahártyájában található apró mirigyek emésztőenzimeket termelnek. A patkóbélbe ürül a máj által termelt, és az epehólyag által raktározott epe, illetve a hasnyálmirigy által termelt hasnyálmirigynedv. Az epe a zsírok emésztésében játszik szerepet: a nagyobb zsírcseppekből kisebb zsírcseppeket állít elő (emulgeálja őket), ezáltal megnöveli a felületüket, mely által az emésztőenzim könnyebben hozzájuk fér. A hasnyálmirigy-nedvben található többek között a szénhidrátok emésztését végő amiláz, a zsírok bontását végző lipáz és a fehérjéket lebontó tripszin. A vékonybélben a táplálékok lebontása befejeződik, teljessé válik. A szénhidrátok egyszerű szénhidrátok (pl.: glükóz), a zsírok zsírsav és glicerin, a fehérjék aminosavak formájában szívódnak fel. Vannak olyan tápanyagok melyek nem bomlanak le, illetve nem szívódnak fel, emésztés nélkül kiürülnek a széklettel. Ezek az ún. ballasztanyagok (pl.: rostanyagok-kollegén, cellulóz), melyek fontos szerepet játszanak a belek perisztaltikus mozgásának a fenntartásában, illetve a széklet mennyiségének és konzisztenciájának a biztosításában.

Alsó szakasza a vastagbél (intestinum crassum), mely a vékony- és vastagbél határon található, szelepszerűen záró billentyűvel kezdődik, majd folytatása a vakbél (cecum), melybe csökevényes bélrészlet, a féregnyúlvány (appendix vermiformis) is nyílik (a köztudatban -helytelenül- a féregnyúlványt szokták vakbélnek nevezni). További folytatása a felszálló remesebél (colon ascendens), haránt remesebél (colon transversum), leszálló remesebél (colon descendens), szigmabél (colon sigmoideum) és a végbél (rectum), mely a gáttájékon a végbélnyílással (anus) végződik. A vastagbélben emésztés már nem történik, csak felszívódás. Innen szívódik fel a víz nagy része, illetve itt formálódik széklet. Az tápcsatorna sajátos baktériumflórával rendelkezik: felső szakasza a szájüreg baktériumflórájából és a táplálékból származó baktériumokat tartalmaz, a gyomor gyakorlatilag baktériummentesnek tekinthető, a vékonybelekben és a vastagbelekben élettanilag jellegzetes bélflóra található, mely fontos szerepet játszik egyes táplálékok feldolgozásában, illetve a fertőzések, kórokozók elleni védelemben.

Az emésztőrendszer további részei a már korábban említett nagy emésztőmirigyek. A máj (hepar) az emberi szerevezet legnagyobb mirigye, felnőttben a súlya kb. 1500-1700 g. A hasüregben, a rekeszizom alatt, jobb bordaív mögött helyezkedik el. A máj felszínét egy kötőszövetes tok veszi körül, melyhez hozzánőve a felszín nagy részét hashártya borítja be. A májnak kettős vérellátása van: az egyik a máj saját verőere (arteria hepatica propria), mely a hasi főverőér másodlagos páratlan zsigeri ága; a másik a portális gyűjtőér (vena portae), mely a gyomorból, a vékony- és vastagbélből, a végbél felső 1/3-ból, a hasnyálmirigyből és a lépből érkező vért gyűjti össze (fontos, hogy ezekről a területekről az elhasznált vér csak a májon keresztül, „méregtelenítés-szűrés” után kerül a nagyvérkörbe). A májból a vért a májgyűjtőér (vena hepatica) vezeti el az alsó főgyűjtőérbe (vena cava inferior). A fenti erek a májvezetékkel együtt a májkapun (hilus hepatis) keresztül lépnek be, illetve ki a májból. A máj szöveti egysége a májlebenyke (lobulus hepatis), mely májsejtekből, illetve a hozzájuk tartozó verőérből, gyűjtőérből és epeútból áll (portalis trias). A máj főbb feladatai közé tartozik az epe termelése, a szénhidrátanyagcsere (a glükóz raktározása glikogén formájában-glikogenesis-, és a szükségletnek megfelelően ennek felszabadítása glükóz formájában-glikogenolisis, illetve más tápanyagokból glükóz előállítása-glikoneogenesis), a zsír- és koleszterinanyagcsere illetve a fehérjeanyagcsere (fehérjeszintézis- és lebontás) szabályozása, a bélrendszerből felszívódó tápanyagok, gyógyszerek, mérgező anyagok átalakítása, lebontása (detoxikálás, biotranszformáció), vasanyagcsere szabályozása és a magzati életben vérképző szerv. A máj által termelt epe a májon belüli epeutakban gyűlik össze, majd elvezetődik a májon kívüli epeutakban. A májból az epe a májvezetéken (ductus hepaticus) keresztül ürül, majd az epehólyag (vesica fellea, cholecysta) kivezetőcsövével (ductus cysticus) összeszájadzik, és mint közös epevezeték (ductus choledochus) nyílik a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövével (ductus pancreaticus maior) együtt a patkóbél leszálló részébe. A benyílásnál (papilla Vateri) általában egy fülkeszerű öböl található. A máj által termelt epe az epehólyagban tárolódik, emésztés során az epehólyag összehúzódása által jut az epevezetékekekn keresztül a patkóbélbe. Az epének nagy részét víz, epefesték, epesavak, koleszterin képezi, melynek fő feladata a zsírok emésztése: a nagyobb zsírcseppekből kisebb zsírcseppeket állít elő (emulgeálja őket), ezáltal megnöveli a felületüket, mely által az emésztőenzim könnyebben hozzájuk fér.

A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüreg másik nagy emésztőmirigye, mely külső elválasztású mirigy mellett belső elválasztású mirigyszigeteket is tartalmaz. A hasnyálmirigy a hashártya mögötti térben helyezkedik el, melynek részei a fej (caput pancreatis), test (corpus pancreatis) és a farok (cauda pancreatis). A hasnyálmirigy fő kivezetőcsöve (ductus pancreaticus maior) a közös epevezetékkel együtt a patkóbél leszálló részébe szájadzik be. Külső elválasztású része termeli a hasnyálmirigynedvet, mely a patkóbélbe ürül. A hasnyálmirigynedvben található többek között a szénhidrátok emésztését végő amiláz, a zsírok bontását végző lipáz és a fehérjéket lebontó tripszin. Belső elválasztású része hormonokat termel, melyek elsősorban a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesznek részt. Az inzulin nevű hormon csökkenti a vércukorszintet (a szervezetben ez az egyetlen ilyen hatással rendelkező hormon), míg a glukagon nevű hormon emeli a vércukorszintet (a szervezetben számos más ilyen hatással rendelkező hormon található még, pl.: pajzsmirigy hormonok, mellékvesevelő hormonok).

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!