lCentro-Medical Szakorvosi Magánrendelő MRI vizsgálat, Ultrahang vizsgálat - Diagnosztikai Magánrendelő

Egy kis anatómia - Kiválasztórendszer

A vizeletkiválasztó és –elvezető rendszer anatómiája és élettana
A vese (ren) páros, bab alakú szerv, amely a hátsó hasfalon a gerinc két oldalán, az utolsó háti és az első kettő ágyéki csigolya magasságában, a hashártya mögötti térben helyezkedik el. A vesét három tok veszi körül: legbelül helyezkedik el a veseállomány tulajdonképpeni tokja, a rostos tok (capsula fibrosa). Ezt kívülről a zsíros tok (capsula adiposa) veszi körül, majd legkívül található a vesepólya (fascia renalis).
A vesét ellátó erek (veseverőér- és gyűjtőér), idegek, illetve a húgyvezeték a vesekapun keresztül lépnek be, illetve ki a veséből.
 
A vesén belül kétféle állományt különböztetünk meg: kéregállományt és velőállományt. A vese működési egységeiből (nephron) egy vesében közel másfél millió található. Ezen funkcionális egységkiskelyhekbe (calyx minor), innen a nagykelyhekbe (calyx maior), innen a vesemedence üregébe (pyelon) jut, majd a vesekapun át a húgyvezetékbe (ureter) vezetődik el.

A vese működési egysége (nephron) a következő részekből áll: érgomolyag (glomerulus), az eret körülvevő féligáteresztő tok (Bowman-tok), melyen keresztül a víz, ásványi- és méreganyagok szűrése történik, továbbá a vesecsatornácskák (tubulus), melyekben tovább folyik a vizelet koncentrálása, és a szervezet szükségleteinek megfelelően a végleges vizelet kialakítása. A vesék szerepe, hogy kiürítsék a szervezetben feleslegessé vált vizet és benne oldható anyagokat (sók és anyagcseretermékek).A vizeletkiválasztás során a vese a rajta átfolyó vérmennyiségből (kb. a perctérfogat 20-25 %-a) készíti az ún. elsődleges vizeletet, melynek napi mennyisége kb. 160-180 l. Ennek kb. 99 %-a a vesecsatornácskákból visszaszívódik. A végleges vizelet napi mennyisége széles határok között változhat, átlagosan 1-1,5 l. A vizelet mennyiségét és összetételét befolyásolja a folyadékbevitel, a szervezet folyadékszükséglete, a munkavégzés és bizonyos betegségek. A veséknek azonban nem csak kiválasztó, hanem hormonális, belső elválasztású mirigyműködése is van: a vöröscsontvelőben vörösvértestképzést serkentő hormont (erythropoetin), a vérnyomást szabályozó és a vesék só- és vízvisszaszívását fokozó hormont (renin) és a csontanyagcserét szabályozó, a csontokba a kalcium beépülését segítő hormont (aktív D-vitamin) termel.

A húgyvezeték kb. 30 cm hosszú, és 5 mm vastag, nyálkahártyával bélelt izmos falú cső. Hasüregi és kismedencei szakaszát különböztetjük meg. A vizeletet a veséből a húgyhólyagba (vesica urinaria) vezeti el. A húgyhólyagba ferdén szájadzik bele, mely a hólyagban uralkodó nagyobb nyomás mellett is szelepszerűen zárat képezve megakadályozza a vizeletnek a húgyvezetékekbe való visszaáramlását.
 
A húgyhólyag izmos falú, nyálkahártyával bélelt tömlő, mely a folyamatosan képződő vizeletből 300-350 ml-t képes befogadni, ezen túl további telődése vizelési ingert okoz. Elülső részén, a húgyhólyag legmélyebb pontján indul el a húgycső (urethra), mely más anatómia lefutást mutat nőben és férfiban. Nőben kb. 3-4 cm hosszú, közel egyenes lefutású, férfiben mintegy 20 cm hosszú, álló testhelyzetben lecsüngő hímvessző esetén S alakban görbült nyálkahártyával bélelt cső, mely. Nőben a medencefenék izomzatán keresztül nyílik a külvilág felé, férfiban átfúrja a dülmirigyet, a medencefenék izomzatát, majd végül felülről belép a hímvesszőbe.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!